Jog, bűntudat, igazság - Filmek az elszámoltatásról | Régen minden jobb volt

📢 Iratkozz fel a csatornára, és ha teheted, támogass minket a Donablyn keresztül: https://www.donably.com/szelsokozep

────────────────────────────────────────────────────────────

🔵 Facebook: www.facebook.com/szelsokozep/
📸 Instagram: www.instagram.com/szelsokozep/
🎵 TikTok: www.tiktok.com/@szelsokozepprodukcio
🎧 Spotify: open.spotify.com/show/3Z2juPGrm6ZWwo3dMShqAG
🎙️ Szélsőközép Podcast: www.youtube.com/@szelsokozeppodcast
📢 Önkényes Mérvadó: www.youtube.com/@onkenyes.mervado
📬 Hírlevél: https://ingacafe.hu/hirlevel/

────────────────────────────────────────────────────────────

A háború véget ér, a rendszer összeomlik, a zászlókat lecserélik, és egyszer csak felmerül a kérdés, amelyet addig mindenki sikeresen odébb tolt magától. Ki miért felelős abból, ami történt?

Nürnbergben először kellett egy modern állam vezetőinek szembenézniük azzal, hogy a parancs, a hivatal és a hatályos jog sem ad automatikus felmentést, ha maga az állam szervezte meg a bűnt. Karl Jaspers német filozófus ezért választotta szét a bűnösséget különböző felelősségi síkokra, mert egy diktatúra története jóval több ember története annál, mint ahányan végül elférnek a vádlottak padján.

A háború utáni Magyarországon ebből különös erkölcsi köd keletkezett, ahol az egykori alkalmazkodásból lassan felejtés lett, a felejtésből pedig olyan önfelmentés, amelyben hirtelen már mindenki csak elszenvedője volt a történelemnek. Máskor egy család biztonságosnak hitt múltja omlik össze attól, hogy a szeretett apáról kiderül, évtizedeken át egy egészen más ember élt a családi fényképek mögött.

A megszállt Franciaország bürokratikus világa még kegyetlenebb felismerést kínál, mert ott olykor egy név, egy karton vagy egy hivatalnok döntése elegendő ahhoz, hogy valaki üldözötté váljon, miközben körülötte tovább működik a hétköznapi ügymenet.

A diktatúrák bukása után aztán a művészek és közszereplők múltja is új megvilágításba kerül, ami tegnap még szakmai kompromisszumnak vagy puszta túlélési technikának tűnt, arról ma már azt kérdezzük, mennyi együttműködés és hiúság kellett hozzá?

Eichmann jeruzsálemi pere után Hannah Arendt a gonosz banalitásáról írt, arról a nyugtalanító jelenségről, amikor rettenetes bűnök mögött nem démoni személyiséget, hanem önálló ítéletalkotásra képtelen, klisékben gondolkodó kisembert találunk, aki a rendszer nyelvét és szabályait saját lelkiismerete helyére engedte.

Várunk mindenkit a szeptember 4-i, 20:30-kor kezdődő, szezonnyitó Régen minden jobb volt-estre az Ingába, mert Balázsy István, Csunderlik Péter és Laska Pál az elszámoltatás égető kérdését problematizáló remek filmekről beszélgetnek.